-elbújik-

Öhm hát izé. Tudom, tudom megint elhanyagoltam, de most ismételten itt van és remélem azért van még valaki, aki olvassa - adhatnátok valami visszajelzést, ha látjátok ezt a bejegyzést, mert akkor legalább tudom, hogy van-e még értelme avagy nincs. -
Szóval hát nem tudom mit kellene leírnom. Jelenleg 0:52 van és én azért vagyok még mindig fent, mert körülbelül 1-1,5 órával ezelőtt annyira felhúztak, hogy még mindig nem tudok aludni. Ennek következménye az lett, hogy Ady Endre Csinszka- illetve Léda verseivel egy randit. Sőt már olvastam vissza blogban is és rájöttem, hogy van pár ember, aki rohadtul hiányzik az életemből. Nem fogok most amiatt rájuk írni, mert elolvastam egy-két bejegyzést, de remélem azért Ők is ha valahol meglátnak valamit, amiről eszükbe jutok, nem gondolnak rám rossz szível.
most 0:54 van immár két perce pötyögöm ezeket a semmit mondó és üresnek nevezhető szavakat. Azt hiszem annyit tehetek annak érdekében, hogy egy kicsit feldobjam ezt a semmit, hogy beteszek nektek egy képet. Remélem tetszeni fog :)

Nos Ő az én 8 hónapos unokahúgom, akiről már eléggé régen osztottam meg itt képet.
Azt hiszem hiába is kezdeném el részletezni, hogy mennyi öröme van az embernek benne, mert bizony ezt át kell élni :)

Nos tényleg, ha még van valaki, aki olvas, a írja már meg, hogy mit szeretne itt látni, vagy bármit. Kérdezel és én válaszolok :)

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

1 megjegyzés:

Klauka írta...

Szió! Itt vagyok, és elolvastam :)
Meg el is fogom, ha továbbra is vezeted.
Előre is bocs. ha összevissza vagyok, a gyógyszerek tartanak egyben...
Remélem, azért ki tudtad magad aludni! Vagy legalább pihentél egy keveset!
Nálatok is elkezdődött ezek szerint, ugye? :/
Hát, kitartást, Drágám, vagy hívj, ha nem bírod, üvöltsd le a fejem és jobban leszel. Én meg nem haragszom meg. :)
Szívem szerint felhívnálak, de nem tudom, segítene-e ez, vagy csak rontana. És ha éjjel még fent voltál, most valószínű alszol. Egy ébresztés segítene most legkevésbé, igaz?
Ne haragudj, összevissza, érzem, de megint kezdenek összemosódni előttem a dolgok... Most ennyi telt tőlem.
Kitartást, Andi! Veled vagyok! :)